A múlt…

Mint azt már oly sokszor tapasztalhattuk, ennek a történetnek a jelenén és a jövőjén kívül a múltja is vitatott. A rég történt események az író tolla által sokszor megszépülnek, vagy épp elrútulnak… Így helyettünk most szóljanak a TÉNYEK!

A XX. század elején magánszemélyek vásárolták meg a több, mint 7 hektáros területet. A törvényhatóságilag jóváhagyott szerződésben azonban kikötötték, hogy az ingatlant csak elmegyógyintézet céljára lehet felhasználni.

Az 1910-es években az ingatlan az Országos Munkás Betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár, majd a ’30-as években az Országos Társadalombiztosító Intézet tulajdonába került.

Közben az elmegyógyintézet fokozatosan tüdőszanatórium, illetve több száz ágyas jól felszerelt kórház (az I. világháború alatt hadikórház) lett.

A II. világháború után a szovjet hadsereg katonai kórház céljára vette igénybe. Az ezt követő évtizedekben –az igényeknek megfelelően- kórházpavilont, lakóházat, nővérszállót, bunkereket építettek és használtak, lényegében zárt területként 1991-ben történt kivonulásukig.

Még ebben az évben a főváros és a kerület vezetése megpróbált megállapodást kötni a szovjet hadseregcsoporttal a kórház tovább működtetése érdekében, de ez nem sikerült, így a szovjet sereg a kórházi berendezéseket leszerelte és elszállította, az ingatlan pedig a Magyar Állam tulajdonába került.

Ezek után a kórház előtt szervezett tüntetések és az érintett önkormányzatok nyomásának hatására az ingatlan a Főváros és a XV. kerületi Önkormányzat tulajdonába került, de azzal a feltétellel, hogy 1995. december 31-ig ott működő kórházat kell létrehozni. Ehhez viszont semmilyen anyagi támogatást sem tudott biztosítani az akkori kormány.

A tulajdonos önkormányzatok mindent elkövettek a cél elérése érdekében, megpróbáltak befektetőket találni, alapítványt létrehozni, kölcsönt felvenni, de hiába. A felújításra fordított 300 millió forint néhány épületet alkalmassá tettek a járóbeteg szakrendelő beindítására, de a fő cél elérése nem sikerült, még a későbbi Horn-kormány által nyújtott céltámogatással sem.

1999-ben a Kincstári Vagyoni igazgatóság kezdeményezésére a tulajdonjog visszaszállt az államra.

A Főváros tudomásul vette a döntést, míg a kerület vezetése mindent elkövetett a helyzet rendezésére. Számos kezdeményezéssel állt elő. A javaslatokat a Református Egyház együttműködésével dolgozta ki. A XV. kerületi önkormányzat képviselőtestülete és a polgármester mellett, Hajdu László és Kiss Péter parlamenti képviselőként is mindent elkövetett a kórház helyzetének rendezéséért.

Munkájában a testület és a képviselők a lakosok maximális támogatását élvezték.

Végül az ingatlan hasznosításának kedvező feltételei csak 2004. nyarán, de még inkább 2005. évre teremtődtek meg.

A több mint egy évtizednyi folyamatos munka végül meghozta gyümölcsét. A Magyar Köztársaság Kormányának 2004. december 8-án hozott döntése alapján az ingatlan ingyenesen  ½-½ tulajdoni hányadban a Fővárosi és a XV. kerületi Önkormányzat osztatlan közös tulajdonába került. Az ezzel kapcsolatos szerződés 2005. március 3-án, ünnepélyes keretek között került aláírásra. A folyamat lezárult azzal, az érdekelt képviselői a tényleges birtokba adási jegyzőkönyveit március 23-án írták alá.

Végre a két önkormányzat valódi tulajdonosi jogosultsága megvalósult.

Az ingatlant kizárólag egészségügyi, szociális, foglalkoztatási, lakásépítési, területfejlesztési, illetve szak- és háziorvosi rendelő, idősek otthona, idősek klubja, gondozó ház, házi gondozás, szenvedélybetegek nappali otthona, illetve ezen önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek céljára lehet hasznosítani.

A jelen…

A terület részben a kerületi önkormányzat tulajdonába került. Ezzel azonban a feladat nem ért véget, sőt, most kezdődik az igazi munka!

Nézzük milyen a helyzet ma!

Az Őrjárat utcai ingatlan egy 7,5 hektáros földingatlan 3 bunkerrel, egy tönkrement szabadtéri színpaddal és mozielőadásra kiépített területtel, 6 eleve lebontásra javasolt épülettel és két tucat felújításra szoruló épülettel, melyből nyolc épületre az illetékes hatóság örökségvédelmi eljárást kezdeményezett a közelmúltban. Az egész ingatlan, épületekkel együtt egy 2002. évi szakértői értékbecslés szerint 3,4 milliárd forint értéket képvisel.

Többször felmerült a kérdés, vajon tényleg találtak-e gyógyvizet az ingatlanon. Válaszként ismét beszéljenek a TÉNYEK, azaz a VITUKI Kht. válasza!

Az OTI egykori Vass József kórháza részére ivó- és fürdővíz ellátás céljából 1933-ban egy cég fúrta a XV/B-19. jelű 187,3 m-es „sósvizes” kutat, majd ettől 5 m távolságra a XV/B-20. jelű 68 m-es ivóvíz-termelő kutat. Ez utóbbi kút vizét akkor megvizsgálták és ez a kút szolgálta a kórház vízellátását. Ezzel szemben a mélyebb kútvizét valószínűleg sohasem használták üzemszerűen, például magas vastartalma, az ivóvízhálózatba való be nem köthetősége miatt. A kiemelt víz hőmérséklete 15,5 C°.

Valószínűsíthető, hogy a mélyebb kút igen rossz műszaki állapotba került, esetleg perforálódott, vagy szennyeződött, és ma már víz-kitermelésre alkalmatlan.

Ebből adódóan az ingatlan területén semmilyen gyógyvizű kút nem található, a több helyen, több alkalommal hangoztatott vízhőmérséklet pedig nem 60 C°, csak mindössze 15,5 C°…

Ebből látható, hogy az ingatlan helyzete közel sem rózsás!

Az egyik fő probléma, hogy a tulajdonos önkormányzatok nem rendelkeznek az ingatlan felújításához költségvetési forrással. Pedig lenne mit csinálni! Szükség lenne a terület rendezésére, egyes épületek bontására, az megmaradó épületek célnak megfelelő felújítására, közművesítésre, parkosításra, parkolók építésére, és még sorolhatnánk… Ennek költsége sok milliárd forintra rúg. Ezt az önkormányzatok külső segítség igénybevétele nélkül nem tudják biztosítani.

A pestújhelyi kórház kérdését azonban nem kezelhetjük elszeparáltan! Ahhoz, hogy felelősségteljes döntést hozhassunk az intézmény ügyében, figyelembe kell vennünk a kerület többi egészségügyi intézményének helyzetét, megoldásra váró gondjait is!

Nézzük meg tehát a került más intézményeinek helyzetét!

Kerületünkben kettő járóbeteg szakrendelő működik. Egyik a Főváros, a másik a kerület önkormányzata költségvetési szerveként. Mindkét intézmény alapvetően a kerület betegeit gyógyítja, lakóhelyüktől függetlenül. Viszont a két intézmény együttműködése közel sem problémamentes. Mintegy fél tucat osztály párhuzamosan működik… Ma már szerencsére a fővárosi önkormányzat vezetése is támogatja, sőt ösztönzi a kerület összevonási kezdeményezését.

De addig is, összevonás nélkül is gondoskodni kell a szakrendelő és a hozzátartozó gondozók többségének feladatukhoz méltó elhelyezéséről!

Az egészségügyi ellátás része a Mentőszolgálat Kirendeltsége is, melynek jelenlegi helye több éve a kerületben van. Ennek működtetése nem önkormányzati feladat, amellett azonban mégsem mehetünk el, hogy áldatlan körülmények között zajlik.

Megoldandó a Pestújhelyen működő gyermek és felnőtt betegekkel foglalkozó háziorvosi, fogorvosi rendelők végleges és kulturáltabb körülmények között történő elhelyezése. Szükséges a kerületi orvosi ügyelet új helyének kijelölése is.

Szociális területen megfelelőbb elhelyezést kell találni a Pestújhelyi Idősek klubjának, a Házi Gondozási Szolgálat központjának, és a Szociális törvény által új és kötelező feladatként szabályozott, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali Otthonának is.

A Nyugdíjas Házban működik az ún. „Gondozási Ház”, három helyiségben, 12 gondozottal. Az igény a kerületben szinte a duplája. Ha megoldjuk ezt a fejlesztési feladatot, akkor legalább három lakást tudunk kialakítani nyugdíjasok számára.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Egyesített Szociális Intézmény igazgatóságának helye sem tekinthető véglegesnek, de a területi védőnői szolgálat egyik részlegének is megfelelő helyiséget kellene juttatni.

A kerületi problémák megismerése után egyértelmű, hogy a volt kórház ingatlan hasznosításánál ezen problémák megoldásának lehetőségeit is figyelembe kell venni.

Egy biztos. A most hozott döntés befolyásolni fogja a kerületben működő más egészségügyi és szociális intézmények sorsát is, így mindenképp együttesen kell kezelnünk ezeket a problémákat és így kell felelősségteljes döntést hoznunk!

Ez a döntés egy több éven át tartó fejlődési folyamatot indít majd el a kerületben. Ennek alapját most kell lefektetnünk!

A jövő…

Ahhoz, hogy a jövőről beszélhessünk, először meg kell fogalmaznunk, hogy mi a célunk az ingatlannal. A mi célunk, hogy az Őrjárat utcai ingatlan felvirágozzon, parkosított terület maradjon, és emellett a kerületben lévő többi egészségügyi és szociális intézmény működésének feltételei javuljanak.

Ez az alapgondolat könnyen leírható, de mégis rengeteg feladatot takar. Ismét nézzük a TÉNYEKET!

Elsőként el kell dönteni, hogy melyik önkormányzat legyen a hasznosítás gesztora, hiszen az a gyakorlatban elképzelhetetlen, hogy minden egyes részfeladatnál mindkét önkormányzat testülete kell, hogy döntsön. A XV. kerület magára vállalja ezt a sok munkával és felelősséggel járó szerepet, hiszen kiemelten érdekelt a fejlesztésben.

Az első konkrét feladat egy hasznosítási program összeállítása az eddigi elképzelések pontosítása, egyeztetése alapján.

A hasznosításhoz alaposan, szakszerűen kidolgozott pályázati kiírás szükséges, melyben az elbírálási feltételek is megfogalmazásra kerülnek.

A pályázati kiírás előtt naprakész ingatlan értékbecslést kell készíttetni, fel kell mérni a közművek és az építmények műszaki állapotát, a környezetvédelmi helyzetet. Ki kell kalkulálni az előre kiszámítható kiadásokat és meg kell nevezni azok forrásait is.

A járóbeteg szakrendelő sorsáról is dönteni kell, természetesen ehhez előbb meg kell ismernünk a személyi adottságokat, a költségvetés helyzetét, valamint az összevonás szervezeti, szakmai és pénzügyi következményeit.

Ez az egész feladat körültekintő, figyelmes, felelősségteljes és összehangolt döntést igényel!

Semmiképp sem szabad elfelejtenünk, hogy az Őrjárat utcai ingatlan hasznosítása egyben nagyszabású településfejlesztést és munkahelyteremtést is jelent. Ebből adódóan most, az egész kerület érdekében álló pozitív változások előtt állunk.

Nézzük milyen területeket érintenek majd a pozitív változások!

Az ingatlant a tulajdonos önkormányzatok a tulajdon átvételekor aláírt szerződés értelmében az ingatlant kötelező és önként vállalt feladatainak elősegítésére, foglalkoztatási, szociális, sport, kulturális, közművelődési, információs, gazdasági és területfejlesztési célkitűzések megvalósítására használhatják.

Ennek alapján az ingatlanon működtethető:

• Bármilyen egészségügyi intézmény az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése és a gyógyítás érdekében
• Szociális intézmény az idősek ellátásához és a családok támogatására
• A fentiekhez kapcsolódó sport, továbbképzési, kulturális és hitéleti tevékenység, élelmezés, stb.
• Bizonyos területeken lakóház.

Ebből elsődeles szempontnak az egészségügyi rekreációt, szociális és lakásfunkciók mentén történő fejlesztési célú hasznosítást tekintik. További fontos szempont, hogy minden, örökségvédelem alá kerülő épület eredeti formájában kerüljön felújításra.

E célok elérése érdekben az önkormányzatok az ingatlant értékesíthetik is, de az ebből befolyt bevételeket csak a fenti célok érdekében használhatják fel.

Terveink szerint a folyamat végén az Őrjárat utcai ingatlan helyreállított, felújított formában felvirágzik majd, és az e területen kívül eső egészségügyi és szociális intézményeink működési feltételei is nagymértékben javulnak majd.

Mi ezzel szeretnénk a lakosság érdekeit szolgálni. Célunk, hogy az ingatlan megfelelő hasznosítása egyben a lakosok életkörülményeinek javulását is jelentse.

Kérjük, a tények megismerése után Ön is támogasson minket abban, hogy egy igazi településfejlesztést valósíthassunk meg kerületünkben!