REFORM ÉS SZOLIDARITÁS

§         A konvergenciaprogram sikeres végrehajtásának köszönhetően a költségvetés hiánya 10 százalékról 3 százalék közelébe mérséklődött, amivel teljesítjük az euró bevezetésének egyik legkeményebb feltételét. 2009-ben az Európai Bizottság prognózisa szerint hazánk az országok legalacsonyabb hiányú egyharmadához fog tartozni.

§         Az eltelt két év reformértékű fordulatot hozott a fekete-szürke gazdaság kifehérítésében. Nőtt a járulékfizetők száma, a korábban eltitkolt jövedelmek egy része után is fizetnek közterheket, csökkent a magukat veszteségesnek valló vállalkozások aránya. A 2006-tól meghozott kormányzati intézkedések hatása 2008-ban már évi 200-250 milliárd forinttal növelte a költségvetés adóbevételeit.

§         Csökkent a fiktív minimálbéresek száma. A kétszeres minimálbér utáni járulékfizetés követelményének 2006. évi bevezetése óta 2-300 ezer ember fizetését emelte meg a munkáltató a minimálbér kétszeresére, vagy annak közelébe.

§         A korábbi néhány száz helyett évente tízezer vagyonosodási vizsgálatot végez az APEH.

§         Sikeresek voltak a Csillagszóró-, Kikelet és Kánikula fogyasztóvédelmi akciók, a vásárlókat megkárosítókat 6 milliárd forintra bírságolták, 400 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból. Az eddigi fogyasztóvédelmi akciók folytatásaként idén áprilisban újabb ellenőrzéssorozat indult Kikelet II. néven, immár 11 hatóság részvételével.

§         A külföldön működő magyar tőkeállomány elérte a 12,5 milliárd eurót. A térségben ez a második legjobb adat a négyszer nagyobb lakosságú Lengyelország mögött.

§         Egy óra alatt lehet céget alapítani, az eljárási illeték összege 100, illetve 50 ezer forintról 15 ezer forintra csökkent.

§         2002-höz képest megduplázódott az export értéke, 2008-ban 18,3 milliárd eurót tett ki Magyarország kivitele.

§         A nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően 2002-höz képest kiugróan gyors ütemben emelkedett az Oroszországba (5,7-szeresére), Ukrajnába (5,3-szeresére), és Kínába (4,8-szeresére) irányuló export.

§         Az EU-ban elsőként Magyarország indította el az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a gazdaság fejlesztését szolgáló pályázatokat, és az első kifizetésekre is hazánkban került sor.

§         Elsőként Magyarország indította el a Jeremi programot, ami visszatérítendő olcsó finanszírozási forráshoz juttatja a kis- és középes vállalkozásokat.

§         A gazdaságfejlesztésben nyertes pályázatok 95%-át kkv-k nyújtották be.

§         2001-ben az ország gazdasági teljesítménye csak 9%-kal haladta meg a rendszerváltás utolsó évének szintjét, 2008-ban már 36%-kal.

§         2001-2008. között 25%-kal nőtt a GDP, az ország gazdasági teljesítménye ma negyedével nagyobb, mint volt hét évvel ezelőtt.

§         Hét év alatt megduplázódott az agrár és vidékfejlesztési támogatások összege: 2002-ben 213 milliárd, 2008-ban 438 milliárd forint támogatás szolgálta a magyar mezőgazdaság fejlődését.

§         2002-2008. között négyszeresére – a hektáronkénti 8-12 000 Ft-ról 40 000 Ft-ra – nőtt a területalapú mezőgazdasági támogatások összege.

§         Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 2007-2013 között mintegy 5 milliárd euró, azaz közel 1300 milliárd Ft uniós forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. A nemzeti társfinanszírozással ez több mint 1800 milliárd Ft teljes keretet jelent.

§         Nemzeti Pálinkaprogram indult, megteremtettük a pálinka nemzeti védelmét.

§         Megállapodást kötünk az áruházláncokkal, hogy védjük a magyar termékeket és több magyar áru legyen a polcokon.

§         Több mint 60 milliárd forint támogatás mezőgazdasági gépek beszerzéséhez. Ennek segítségével több ezer új traktort, betakarító gépet és más eszközt vásároltak.

§         A vidéki települések összefogását és fejlődését célzottan támogató LEADER program az ország egészét lefedi, a csatlakozott települések könnyebben, magasabb támogatást kaphatnak fejlesztéseikre 2009. őszétől.

§         Hét év alatt megdupláztuk Magyarország gyorsforgalmi úthálózatát. A 2002. júniusában 534 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi úthálózat 2009-re 1100 kilométerre nőtt. 2009-ben további 320 kilométer gyorsforgalmi úton zajlik vagy kezdődik meg a munka.

§         Ma már autópálya vezet Miskolcra, Nyíregyházára, Debrecenbe, Szegedre, Dunaújvárosba, és a Balaton teljes déli partján át Nagykanizsára. Autópályán már Szlovénia és Horvátország is elérhető.

§         Elindult az M6 autópálya építése a Dunaújvárostól Pécsig vezető szakaszon.

§         Az M0 körgyűrű a keleti szakasz megépítésével az összes autópályát összeköti, így az országos autóforgalom jelentős része elkerülheti Budapestet.

§         Három új híd épült a Dunán Dunaújvárosnál, Szekszárdnál és az M0-áson át, Megyeren, Polgárnál új híd épült a Tiszán, az M7-es autópálya új hídon keresztül vezet Horvátországba.

§         2002-től 1000 kilométeren erősítették meg a főutak burkolatát, további 261 kilométeren épültek új, magas teherbírású elkerülő utak.

§         Az elmúlt években elkerülő utat kapott Pécs, Békéscsaba, Gyöngyös, Nyírbogdány, Jászberény, Szombathely és sok további település.

§         2009-ben 485 kilométer közúti projekt indul el. Ezek közül kiemelhető a debreceni, a kisújszállási elkerülő megépítése, a Monor-Pilis elkerülő, a 4-es főút négysávosítása. 2009-ben hét új főútszakaszt adnak át: Márkónál, Algyőnél, Jászberénynél, Bajánál, Szombathelynél, Vátnál és Sárvárnál.

§         Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben alsóbbrendű és mellékutak felújítására 2007-13 között összesen 200 milliárd forint áll rendelkezésre. 2007-2010 között összesen 2300 km út felújítása történik meg, ami 800 kistelepülés elérhetőségét javítja.

§         Az utóbbi négy évben évente átlagosan 14 000 embernek adtak munkát a magyarországi útfejlesztések.

§         Az autópálya átadásának köszönhetően csak Debrecenben 1300 új munkahely létesült. Kecskemétre települ a több mint 10 000 embernek munkát adó Mercedes-gyár és egy sor további beruházás is az autópálya-építéseknek köszönhetően valósul meg hazánkban.

§         Megkezdődött több száz kilométer vasúti pálya felújítása és új, modern vasúti kocsik álltak az utasok szolgálatába.

§         2010. márciusáig várhatóan további 30 új motorvonat szolgálja majd a vasúton utazók kényelmét.

§         Az új beszerzéseken túl 2002 és 2009 között közel 300 motorvonat és vezérlőkocsi felújítása történt meg.

§         Európa legnagyobb forgalmú villamos vonala, a budapesti 4-es 6-os villamos pályája teljes hosszában megújult, 40 db Combino villamos állt forgalomba.

§         Zajlik a 4-es metró kivitelezése.

§         Megkezdődött Miskolc, Szeged, Debrecen villamoshálózatának korszerűsítése és fejlesztése.

§         2008-ban 6 milliárd forintos támogatással és több mint 8 milliárd forintos összköltségvetéssel Győrnél elkészült Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja.

§         Több mint 3 milliárd forintos támogatásával megújult a Csepeli Szabadkikötő.

§         2009 végére Magyarország 300 km kerékpárút építése, felújítása valósul meg.

§         Magyarország csatlakozott a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékek tervéhez, hazánké Közép- Európa legnagyobb gáztározó kapacitása.

§         2009. december 31-ig 1,2 milliárd köbméter biztonsági földgázkészlettel fogunk rendelkezni. Jelenleg összesen félmilliárd köbméter gázkészlet áll rendelkezésre Zsanán és Szőregen.

§         Magyarország jelenleg is nagyarányú kereskedelmi célú gázkészletekkel rendelkezik, a kereskedelmi tárolók kapacitása kb. 3,7 milliárd köbméter, aminek 1,1 milliárd köbméteres bővítése folyamatban van.

§         A MOL és a Gazprom 2009. március 10-én együttműködési megállapodást kötött egy, a Déli Áramlat vezetékhez kapcsolódó 1,3 milliárd köbméteres mobil és 15 millió köbméter napi kitárolási csúcskapacitással rendelkező kereskedelmi földgáztároló létesítéséről.

§         A Békéscsaba-Nadab-Arad távvezeték megépítésével összekötöttük a magyar és a román energetikai hálózatot.

§         A Paksi Atomerőmű fejlesztésével az ottani teljesítmény 2009-re eléri a 2000 MW-ot.

§         A Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében 2002-2008 között mintegy 30 ezer pályázat nyert támogatást,aminek köszönhetően 82 ezer otthonban vált korszerűvé a szigetelés.

§         A megújuló energiahordozók felhasználását 2002-ben még csak 150 pályázat támogatta, 2008-ban már több mint 2000. Ennek köszönhetően a megújuló energiafelhasználás kétharmaddal növekedett.

§         Csak az elmúlt két évben megújuló energiahordozók alkalmazására és energiatakarékosságra összesen 3,5 milliárd forint támogatást adott az állam.

§         Rohamosan bővül a magyarországi biomassza és szélerőmű kapacitás.

§         Létrejött a „Zöld ombudsman” intézménye.

§         Visszaküldtük a külföldi feladóknak a több mint 3000 tonna illegális szemetet.Összesen 16,5 milliárd forintból, 8,3 milliárd forint uniós támogatással elkészült Magyarország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, a Cigándi árapasztó tározó, amivel csökkenthető az árvízveszély és megvédhető a környező településeken élők otthona. A Velencei-tó méretű tározó a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember biztonságát szolgálja.

§         Még idén elkészül a Tiszaroffi tározó és további 2 tározó építése kezdődik el 2009-ben. Mintegy 180 km hosszú árvízvédelmi töltést fejlesztettünk vagy erősítettünk meg az elmúlt években.

§         Országszerte elterjedt és népszerű a szelektív hulladékgyűjtés: 1200 településen, az országban élők fele adhatja le lakóhelyéhez közel környezetkímélő módon a háztartási szemetet.

§         2002 és 2008 között 70 százalékra nőtt a csatornázottság.

§         Természetvédelmi, nemzeti parki fejlesztésekre 2002 és 2008 között 40 milliárd forintot fordítottunk.

§         Zéró tolerancia a zöldbűnözéssel szemben – a Zöld Kommandó működésének 5 éve alatt több mint 3000 ellenőrzést hajtott végre, és mintegy 500 illegális hulladéklerakót számoltatott fel, így 70 ezer tonna illegálisan lerakott hulladék tűnt el az országból.

§         Összefogással az illegális hulladéklerakás ellen - 2008-ban országszerte több mint 800 helyszínen takarítottak el mintegy 75 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladékot. A zöldtárca százmillió forintot osztott szét pályázaton a szemétkupacok felszámolását vállaló önkormányzatok és civil szervezetek között.

§         Korszerű hulladékkezelés a fővárosban – 20 milliárd forintos beruházással befejeződött a korábban több szennyezőanyagot kibocsátó Fővárosi Hulladékhasznosító Mű komplex korszerűsítése. Itt a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék háromnegyedét korszerűen ártalmatlanítják és hasznosítják energiatermelésre.

§         Szigorúbb levegőminőségi előírások léptek életbe, a kormány az emberek egészségének védelmében az uniós tagállamok közül elsőként önálló küszöbértéket vezetett be a szmogot okozó szálló porra, hogy a városok megvédhessék lakóikat a rossz levegőtől.

§         Tisztul a Rába– elértük, hogy már nem habzik a Rába. Kikényszerítettük, hogy az osztrákok szigorítsák a bőrgyáraik szennyvíz kibocsátását és bezártak egy termálvizet a folyóba bocsátó erőművet is. Közös rehabiltiációs program indult.

§         Tisztább ivóvíz, növekvő csatornázottság - az év végéig 81 településen több mint 260 ezer lakos ivóvizének minőségét javítjuk. 2002 és 2008 között a csatornaellátottság országos szinten 70%-ra nőtt, mintegy 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra, így ma már a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma közel 3 millió.

§         12 uniós környezetvédelmi nagyprojekt - hazánk az első helyen áll az uniós környezetvédelmi projektekben az új tagállamok között. 5 hulladékgazdálkodási, 5 szennyvízkezelési és 2 árvízi tározó építési program valósul meg, összesen mintegy 155 milliárd forintnyi zöld beruházással.

§         A hulladékgazdálkodás korszerűsítése, hulladékkezelők fejlesztése révén 1116 településen összesen 3 millió ember hulladékgazdálkodási problémája oldódik meg.

§         Míg 2002-ben 11, 2008-ban már 18 gyógyszálloda várta a vendégeket, a férőhelyek száma 50%-kal emelkedett.

§         2007-ben 850 ezren vettek részt szervezett külföldi utazáson, 60%-kal, 330 ezerrel többen, mint 2002-ben.

§         2002 és 2008 között a falusi szállásadás vendégeinek száma 122 ezerről 195 ezerre, a vendégéjszakák száma 576 ezerről 704 ezerre nőtt.

§         2002-2008. között 30%-kal, 4,1 millióra nőtt a belföldi vendégek száma a szálláshelyeken.

§         2004 és 2008 között a wellness szállodák száma 15-ről 84-re nőtt, a férőhelyek száma megötszöröződött.

§         Hét év alatt közel duplájára nőtt mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset. 2001-ben a munkájukból élők átlagosan havi 104 ezer forintot kerestek, amiből 65 ezer Ft-ot vihettek haza a családjuknak. 2008-ban a bruttó átlagkereset 199 ezer forintra nőtt, amiből 122 ezer forintot kap kézhez egy alkalmazott.

§         A bérek vásárlóértéke 2008-ban 30%-kal magasabb, mint volt 2001-ben.

§         2001-ben a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos összege 38 ezer Ft volt, 2008-ban már meghaladta a 82 ezer Ft-ot.

§         Míg 2001-ben a nyugdíjak vásárlóértéke még 18%-kal elmaradt a rendszerváltás előtti szinttől, addig ma már 16%-kal meghaladja azt. A nyugdíjak vásárlóértéke ma 40%-kal magasabb, mint volt 7 évvel ezelőtt.

§         Hét év alatt több mint kétszeresére nőtt a gyermeket nevelő családok támogatása. A családi pótlékra, gyesre, gyetre, gyedre fordított kiadások a 2002. évi 250 milliárd forintról 2009-re 540 milliárd forintra emelkednek.

§         2002 óta háromszorosára nőtt a családi pótlék összege, míg 1998-2002 között nem emelkedett. Egy kétgyermekes család családi pótléka a 2002. évi 9 400 Ft-ról 2008-ban 26 600 Ft-ra nőtt.

§         A fogyasztói árak 38%-os növekedését is figyelembe véve a családi pótlék vásárlóértéke hét év alatt megduplázódott.

§         Több mint háromszorosára nőtt a számítógéppel rendelkező családok aránya. 2001-ben 100 háztartás közül csak 18-ban volt személyi számítógép, 2007-ben már 53-ban.

§         5-szörösére nőtt az internet előfizetések száma. 2002-ben 445 ezer internet előfizetés volt az országban, 2008-ban számuk 2 millió 319 ezerre emelkedett.

§         A gyors fejlesztéseknek köszönhetően a háztartások 90%-a már korszerű széles sávon vagy vezeték nélkül csatlakozik az internethez. 2003-ban ez az arány még csak 40% volt.

§         Háromszorosára nőtt a családok mobiltelefonjainak száma. 2001-ben 100 háztartásra 52, 2007-ben már 166 mobiltelefon jutott.

§         Az elmúlt hét évben 258 ezer új lakás épült fel, 258 ezer család, közel egymillió ember költözött új otthonba.

§         A 2002-2009. között jelentősen emelkedett az új lakások építése. Míg 2002-ben a használatba vett lakások száma 21,5 ezer volt, ez a szám 2004-re 44 ezerre nőtt, és 2007-2008-ban is 36 ezer fölött teljesült.

§         2002 és 2009 között az állam lakáscélú támogatásai éves szinten 113 milliárd Ft-ról 200 milliárd Ft-ra emelkedtek.

§         1998-2001. között évente 22 ezer, 2002-2008. között évente 37 ezer új lakás épült fel.

§         2,6 millióról 3,1 millióra nőtt a személygépkocsik száma. Ma már minden második családnak van gépkocsija. Míg 2001-ben a háztartások 39%-ában volt gépkocsi, addig ez az arány 2007-ben már 50% volt.

§         2008-ban a foglalkoztatottak száma lényegében azonos volt a 7 évvel korábbival. 2001-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 868 ezer fő volt, 2008-ban 3 millió 879 ezer fő.

§         Hét év alatt, ha szerény mértékben is, de nőtt a foglalkoztatási ráta. 2001-ben a 15-64 évesek 56,2%-ának, 2008-ban 56,7%-ának volt munkája.

§         A pályakezdő fiatalok 2005 őszén bevezetett Start kártyájával 2008-ban már 40 ezer fiatalt foglalkoztattak jelentős járulékkedvezménnyel a munkáltatók.

§         2008. végén már 12 ezer gyesről, gyedről, gyetről visszatérő kismamának, tartós munkanélkülinek sikerült állást találni magának a Start-plusz kártya segítségével, amelyik a Start kártyának megfelelő mértékű járulékkedvezményt biztosít a munkáltatóknak.

§         2008. végén már 5 ezerre nőtt a leghátrányosabb helyzetű munkavállalók elhelyezkedését segítő Start-extra kártyával foglalkoztatottak száma. Az 50 éven felüli vagy alacsony iskolai végzettségű tartós munkanélkülit foglalkoztatók az első évben teljes egészében mentesülnek a munkáltatói járulék megfizetése alól, és a második évben is csak 15%-ot kell fizetniük.

§         Az Út a munkához program keretében kétszeresére emelkedik a közfoglalkoztatásban résztvevők száma.

§         Megállt a születések számának csökkenése, 2008-ban 99 200 gyermek született, 2400-zal több, mint 2002-ben.

§         Csökkent a csecsemőhalandóság. 2002-ben ezer élve születettre 7,2 csecsemőhalál jutott, 2008-ban már csak 5,6.

§         Nőtt a születéskor várható átlagos életkor. 2002-ben a születéskor várható életkor 72,4 év volt, ez 2007-re 73,3 évre emelkedett.

§         Megállt a bölcsődék számának és férőhelyeinek csökkenése, sőt 2006-tól évről évre emelkedik a számuk. A bölcsődék száma a 2002. évi 532-ről 2007-ben 556-ra emelkedett, a férőhelyek száma 24 078-ról 24 934-re emelkedett.

§         A bölcsődei ellátás fejlesztésének fontosságát jelzi, hogy az eltelt hét évben 2,5-szeresére nőtt a bölcsődei normatíva, az állami hozzájárulás összege a bölcsődék fenntartásához. 2002-ben egy bölcsődésre 209 ezer Ft állami támogatás jutott, 2008-ra ez több mint 540 ezer Ft-ra emelkedett.

§         Magyarországon jelenleg 205 családi napközi működik, közel 1300 férőhellyel. 2006-hoz képest 2008 év végéig mind a napközik, mind a férőhelyek száma megduplázódott, így jobb eséllyel tudnak munkába állni azok az anyák, akik szeretnének.

§         A zéró toleranciának köszönhetően az utóbbi két évben látványosan csökkent a közúti balesetek száma. Míg 2002-ben 1429-en haltak meg közúti balesetben, addig 2008-ban hosszú idő óta először számuk 1000 alá esett, 996-an vesztették életüket az utakon.

§         Lezajlott a határőrség és a rendőrség integrációja, minden korábbinál jobban alakultak a bűnügyi statisztikák. 1999 és 2008 között 19%-kal, évi 505 ezerről 408 ezerre csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. 29 ezerről 19 ezerre csökkent a lakásbetörések száma. A személygépkocsi lopások száma a felére csökkent ebben az időszakban.

§         Hazánk az élmezőnyben van az EU-s pályázatok benyújtásában és az uniós források lehívásában. A 2006-ban rendelkezésre álló források lehívásában Finnország, Ausztria, Írország és Németország kivételével megelőzzük valamennyi régi tagállamot.

§         A 2004-2006. közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a hazai társfinanszírozással együtt összesen 670 milliárd fejlesztési forrás felhasználására nyílt lehetőség, amit Magyarország maximálisan kihasznált. Az utófinanszírozást is figyelembe véve már a programok többsége lezárult, az eredeti keret több mint 100%-a kifizetésre került.

§         A 2007-től indult újabb uniós költségvetési ciklusban pedig a velünk együtt csatlakozott országok között az 5. helyen vagyunk. Mára a teljesült projektek meghaladják a 20 ezret, értékük pedig hamarosan eléri az 1300 milliárd forintot.

§         Tavaly ősszel az elsők között alkottuk meg a válság hatásait enyhítő vállalkozáserősítő csomagot is, miután a nemzetközi pénzügyi válság Európát is elérte, és határozott lépéseket tettünk az uniós források átcsoportosítására is, hogy jobban védhessük a munkahelyeket, amire az Európai Bizottság rugalmasan és pozitívan reagált.

§         2008-ban a kormány a megyei jogú városok központjainak, köztereinek megújítására kiemelt projektként Kaposvár, Nyíregyháza, Debrecen, Győr, Sopron, Szombathely, Székesfehérvár, Szolnok, Miskolc, Zalaegerszeg, Szeged és Hódmezővásárhely számára nyújtott 18,1 milliárd forinttámogatást, ami összesen 28 milliárd forint értékű beruházást indított el.

Gazdaságfejlesztés

• A gazdasági fejlődés felgyorsítása és a vállalkozások lehetőségeinek bővítése érdekében a Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programját (GOP) a korábbi tapasztalatok felhasználásával, a tanulságokat levonva, a gyorsaság és hatékonyság szem előtt tartásával dolgoztuk ki.
• A GOP – a 2007-2013-as időszakban az EU-ban elsőként – 2007 januárjában indította első pályázati kiírásait: azóta összesen 36 db-ot – 18-at 2008-ban.
• Az EU-ban elsőként a GOP keretében történt kifizetés a pályázati konstrukciók esetében 2007 végén. A kifizetések összege 13,7 milliárd Ft, a kifizetésben érintett pályázatok száma megközelíti a 600-at.
• Jól haladnak a Pólus Program részét képező egyetemi beruházási projektek. A felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztését támogató pályázatra mindegyik város pályázott, így közel 65 milliárd Ft-ot fordíthat az oktatás, kutatás-fejlesztés, a természettudományos oktatás feltételeinek megteremtésére, bővítésére, javítására, egyetemi informatikai fejlesztésekre.
• A Pólus Városok önkormányzatai 10,5 milliárd Ft értékre nyújtottak be pályázatot az Agóra programban.

Vállalkozásfejlesztés

• 2007 januárja óta 36 pályázati kiírás jelent meg a témában, rendkívül széles lehetőségeket kínálva a magyar vállalkozásoknak.
• A működő, piacképes vállalkozások közül minden 25. részesülhetett támogatásban egy-egy jelentősebb, átlagosan 80 millió Ft összköltségű projekthez.
• A vállalkozásfejlesztési projektek keretében komplex fejlesztések valósulhatnak meg, hiszen akár nyolcféle költségtétel elszámolására van lehetőség. Ez nagymértékben megkönnyíti a vállalkozások dolgát mind a projekttervezés, mind a pályázás során.
• A GOP az eddig megítélt komplex vállalkozásfejlesztési támogatások révén közel 2500 új munkahely teremtéséhez járul hozzá.
• A pályázatokon nyertes 4859 vállalkozás közel 320 milliárd Ft értékű beruházást valósított meg.
• Magas a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes ágazatokba áramló források aránya (75%). A vállalkozásfejlesztési prioritás elsősorban a feldolgozóipari projektekhez nyújtott támogatást, a legtöbb forrás a jármű-, a fémfeldolgozó- és a vegyiparba áramlik.
• A vállalkozások versenyképességét a munkavállalók képzésével és kompetenciáinak fejlesztésével foglalkozó pályázaton 327 pályázó nyert. Egy pályázatban átlagosan 12 fő képzését vállalták a kis- és középvállalkozások. Közel 900 ember képzése fejeződött be, és több mint 3000 ember képzése jelenleg is folyik

KKV-k kiemelt támogatása

• A nyertes pályázatok 95%-át kis -és középvállalkozások nyújtották be.
• Az összes meghirdetett forrás 67%-a kizárólag KKV-k számára elérhető.
• A KKV-k a nagyvállalatok számára nyitva álló konstrukciókból sincsenek kizárva. Az összes megítélt támogatás több mint 96%-a került KKV-khoz.
• A kimagaslóan gyors eljárási határidők eredményeképpen igen népszerűek a KKV-k számára nyitott, ún. automatikus eljárásrendű pályázatok: 2007 márciusa óta 3590 igénylés érkezett, a nyertesek száma 3106.

Kistérségek felzárkóztatása

• A vállalkozásfejlesztési támogatások révén a dedikált forrásokon túl is gyors felzárkózási lehetőséghez jutnak a leghátrányosabb helyzetű kistérségek, hiszen a támogatott projektek egyharmada ilyen térségekben valósul meg.
• Csökkenő regionális különbségek: Észak-Magyarország és Észak-Alföld elől járnak mind a forráslekötést, mind a beruházások méretét és számát tekintve.
• A meghirdetett vállalkozásfejlesztési források több mint 1/3-a kizárólag a kedvezményezett térségekből érhető el.
• Az összes megítélt támogatás 32,5%-a jutott a hátrányos helyzetű településeken megvalósuló fejlesztésekre.
• A nagyvállalatok 2008-ban 6,9 milliárd Ft uniós támogatással, összesen 20,3 milliárd Ft értékben valósítottak meg beruházásokat a hátrányos helyzetű térségekben.
• Kizárólag a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló fejlesztéseket támogatja a 4,7 milliárd Ft dedikált forráskerettel rendelkező, 2008-ban meghirdetett GOP-2.1.2. alintézkedés.
• A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2008. november 30-ig mintegy 83 milliárd Ft támogatásban részesült. Ez már több mint amennyi az I. NFT keretében, 2004-06 között eljutott hozzájuk.
• A technológiafejlesztések révén 2 475 új munkahely jön létre, ebből 1849 hátrányos helyzetű kistérségben, 224 pedig a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben.

Kiemelt projektek

• A kormány eddig 335 projektet nyilvánított kiemeltté, összesen 1900 milliárd Ft értékben döntés született már a kiemelt projektek értékének felét (1000 milliárd Ft) kitevő fejlesztésről, kiemelt projektekhez kapcsolódóan eddig 113 db támogatási szerződést kötöttünk 600 milliárd Ft értékben.
• Balatonfüred önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a reformkori városközpont fejlesztésére. Lehetőség nyílik a leromlott állapotú Vasary Kastély, két múzeum, számos tér és park felújítására.
• Budapest-Józsefváros Magdolna Negyed Program II.: több mint 1,9 milliárd forintos támogatással, 2,16 milliárd forint összköltségből megújulnak Józsefváros öreg bérházai, megszépülnek a negyed utcái és a terei. A Magdolna Negyed Programnak köszönhetően 2010-re közel 12 ezer ember életkörülménye javul meg.
• Újjászületik a Zeneakadémia: 2008. október 22-én aláírtuk a Zeneakadémia támogatási szerződését, így közel 10 milliárd forint európai uniós forrásból és több mint egy milliárd forint önrészből megkezdődhet a Zeneakadémia infrastruktúrájának régóta esedékes rekonstrukciója.
• A pannonhalmi főapátság az Új Magyarország fejlesztési terv keretében egymilliárd 250 millió forint támogatást nyert idegenforgalmi vonzerejének erősítése érdekében.
• Megújul a Szabadság híd: A főváros a kormány támogatási döntése értelmében a Szabadság híd felújítási költségének 50 százalékára, mintegy 2,5 milliárd forint uniós támogatásra vált jogosulttá. A felújítás 5,3 milliárd forintba kerül.
• Európa legnagyobb fürdőkomplexuma Hajdúszoboszlón található. A Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2,25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a gyógyfürdő fejlesztésére. A kiemelt projektnek köszönhetően az Aqua Palace élményfürdő egész évben, változatos szolgáltatásokkal várja látogatóit.
• A Szépművészeti Múzeum új, térszint alatti épületrésze Budapesten az elkövetkezendő évek legnagyobb új építésű kulturális beruházásaként épül meg. A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, több mint 3,3 milliárd forintos uniós támogatásból valósul meg.

Vállalkozásélénkítő csomag a válság hatásainak kivédésére

• A forráshoz jutás megkönnyítése és a beruházások finanszírozása érdekében könnyebbek lettek a belépési feltételek és a növekedési elvárások a GOP technológiafejlesztési pályázataiban. A piaci nehézségek ellenére így a magyar vállalkozások teljesíteni tudják korábbi vállalásaikat.
• A belépési korlát csökken a 2009-ben megjelenő technológiakorszerűsítési pályázatok esetében is. A növekedési elvárások csökkentése visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatokra is érvényes.
• Módosulnak a mikrohitel feltételei: a jelenleg felvehető beruházási mikrohitelek összege 6 millió Ft-ról 10 millió Ft-ra, futamidejük 5-ről 10 évre nő; megszűnik a forgóeszköz mikrohitelre vonatkozó 6 hónapos moratórium.
• Kezességvállalás kkv-k számára a kereskedelmi bankokon keresztül.
• Új refinanszírozási hitel és kockázati tőke program indul: 45 milliárd Ft áll rendelkezésre, a források 2009 tavaszától lesznek elérhetők a kkv-k számára.
• Szociális mikrohitel bevezetése: új pénzügyi szolgáltatáscsomag az uzsorakamat kiváltására, nehéz helyzetű kisvállalkozások számára, a szociálisan hátrányos helyzetben élő magánszemélyek és családok élethelyzetének javítására, a munkába való visszatérés segítésére. Ez a bekezdés engem a szegények bankjára emlékeztet, amiből nem lett semmi.

§         Megépült a Művészetek Palotája, Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb kulturális központja.

§         Idén befejeződik a Budavári Mátyás-templom felújítása.

§         Újjászületik a Zeneakadémia, a pannonhalmi főapátság, a Szabadság-híd, Európa legnagyobb fürdőkomplexuma Hajdúszoboszlón, a székesfehérvári királysírok, térszint alatti épületrészt kap a Szépművészeti Múzeum, és megújult több tucatnyi városközpont

§         2002-ben több mint egy milliárd forintból újult meg a Szegedi Kamaraszínház.

§         2003-ban 3,5 milliárd forintból újult meg a Székesfehérvári Vörösmarty Színház.

§         2006-ban 1,6 milliárdos támogatással valósult meg a Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház, Városi Könyvtár rekonstrukciója, bővítése, környezetrendezése.

§         Visszaszereztük Oroszországtól a sárospataki könyvtárat.

§         Magyar kulturális központ nyílt Tallinban, Varsóban, Berlinben, Brüsszelben, New York-ban, Sepsiszentgyörgyön.

§         Megszületett a filmtörvény, számos magyar alkotás kapott nemzetközi díjakat Cannes-tól Berlinen át Karlovy Vary-ig.

§         Rendkívüli siker volt, több százezer nézőt vonzott a Van Gogh, a Monet, a Mednyánszky, vagy a Munkácsy-kiállítás, a Reneszánsz év eseményei.

§         A kastélyrekonstrukciós program keretében több tucat kastély állagmegóvása és helyreállítása kezdődik meg, számos helyen kulturális vagy turisztikai célú hasznosítással őrzik meg az épített értékeket.

§         Kiemelten sikeres magyar kulturális évadot rendeztük Hollandiában, Oroszországban, Amerikában, Indiában, Nagy-Britanniában, Kínában.

§         A kormány Márciusi Ifjak Díjat alapított a kiemelkedő tehetségű, 35 év alatti fiatalok támogatására

§         Hazatért a fotóművészet egyik legnagyobb és legismertebb alakjának művészeti öröksége, gyűjteménye, a Robert CAPA hagyaték.

§         Új sportcsarnokok épültek: Budapesten megépült a Papp László Sportaréna 45 milliárd forintból, Szombathelyen a Városi Sportcsarnok 1 milliárd forintból. Átadták a SYMA Sport- és Rendezvényközpontot, megújult Salgótarjáni és a Zalaegerszegi sportcsarnok, megépült a kiskunfélegyházi megyei sportcsarnok.

§         14 milliárdos beruházással 19 futballstadion újult meg vagy kapott korszerű beléptető rendszert Budapesten, Marcaliban, Dunaújvárosban, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pápán, Monoron, Nyíregyházán, Sopronban, Celldömölkön, Kecskeméten, Dorogon, Hévízen, Székesfehérváron, Győrben, Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett.

§         A Puskás Ferenc Stadion mellett a székesfehérvári, a zalaegerszegi és a budapesti UTE stadion is megfelel az UEFA elvárásoknak.

§         A Bozsik Program keretében összesen 3 milliárd forintból 85 műfüves pálya épült, több mint száz helyen pedig kiegészítő sportfejlesztés zajlott, idén további 26 állami támogatással épült pályát adnak át.

§         Több tucat tornaterem és tanuszoda épült több mint kétmilliárd forintos támogatással az ország számos pontján a nagyvárosoktól a legkisebb településekig.

§         A Szegedi Olimpiai Központ félmilliárd, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 3,2 milliárd forintból újult meg és bővült, hogy jobb körülmények között edzhessenek sportolóink, olimpikonjaink.

§         Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.

§         2008-ban a schengeni övezethez való csatlakozással Magyarország polgárai is határok nélkül utazhatnak Portugáliáig.

§         Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.

§         A kapcsolatok elmélyítését szolgálják a magyar-román, magyar-osztrák, magyar-horvát, magyar-szlovén közös kormányülések.

§         Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatot ápol a világ összes vezető nagyhatalmával

§         1998-2002 között 464 törvényt fogadott el az országgyűlés. 2002-2006 között 574-et, 2006-tól 2009 februárjáig 399-et.

§         2006-2008. között kevesebb, mint felére – 429-ről 184-re - csökkent a központi közigazgatási szervezetek száma.

§         Közel negyedével – 8 ezerről 6 ezerre– csökkent 2006 óta a minisztériumokban foglalkoztatottak száma.

§         Kialakult a kistérségi társulások rendszere, a települések címzett és céltámogatások során 2002 és 2009 között 83 milliárd forintos forráshoz jutottak.

§         2009-től elektronikusan fizethetünk a közigazgatásban.

§         Új, szigorú szabályok határozzák meg a költségvetési gazdálkodást. A kormány már 2007. novemberében kezdeményezte a parlamentben, hogy 2/3-os törvénnyel szigorú szabályok korlátozzák a mindenkori kormányok döntéseit, biztosítsák a felelős költségvetési gazdálkodást. 2008. végén széleskörű politikai egyeztetést követően feles törvényként fogadta el az országgyűlés a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvényt. A törvény a kiadások visszafogását, a hiány csökkenését és az államadósság mérséklődését szolgáló szabályok mellett létrehozta az Országgyűlés munkáját segítő háromtagú Költségvetési Tanácsot.

§         2006 óta a közigazgatást, az egészségügyet, az oktatást érintő reformintézkedések eredményeképpen látványosan csökkentek az államháztartás bér és működési kiadásai. Több mint 70 ezer fővel csökkent a közszférában foglalkoztatottak száma, a 2006. évi közel 800 ezer főről, 722 ezerre. 2009-ben a GDP 2,5%-ával, mintegy 800 milliárd forinttal fordítunk kevesebbet a közszféra működtetésére, mint 2006-ban.

§         Átalakult a közigazgatás intézményrendszere, működése. Csökkenő létszám és kevesebb szervezet mellett javult a szolgáltatások színvonala, csökkentek a párhuzamosságok, erősödött az együttműködés. Számos intézmény, így például a Magyar Államkincstár, az APEH, az ÁNTSZ, a munkaügyi központok regionális szinten működnek.

§         Hosszabb távon fenntarthatóvá válik a nyugdíjrendszer, a változások csökkentették a jövő nemzedékeire háruló terheket. A 2006 óta megtett lépések (korhatár alatti nyugdíjazás szabályainak szigorítása, az induló nyugdíjak mérséklése, rokkantsági nyugdíjrendszer módosítása) és a kormány által most benyújtott javaslatcsomag (korhatáremelés, 13. havi beépítése, svájci indexálás módosítása) együttesen 2050-re a GDP 5%-ával mérséklik a várható nyugdíjkiadásokat.

§         Nagyobb esélyt kaptak a csökkent munkaképességűek a munka világába való visszatérésre. A komplex rehabilitáció 2008-ban elindult új rendszere évről évre több embernek fogja lehetővé tenni, hogy rokkantnyugdíjazás helyett a rehabilitációs, képzési, munkaerőpiaci szolgáltatásokat igénybe véve minél hamarabb visszatérhessenek a munkába.

§         Igazságosabbá vált a gyermeket nevelő családok támogatása. Míg korábban az adókedvezmény a magasabb jövedelműeknek adott többet, a 2006-tól egységessé váló és duplájára emelkedő alanyi jogú családi pótlék minden gyermek felneveléséhez azonos összeggel járul hozzá.

§         A családi segélyezés 2006-ban kialakított új rendszere a korábbinál nagyobb támogatást biztosít a rászoruló családoknak. A segély nem csupán a felnőtt családtag jövedelmét pótolja, hanem a család egy főre jutó jövedelmét egészíti ki.

§         Az Út a munkához program a valóban rászorulók támogatási szintjének, a szociális segélyezés rendszerének megőrzése mellett a korábbiaknál nagyobb ösztönzést kíván adni a munkavállalásra. A közfoglalkoztatási lehetőségek érdemi bővítésével biztosítja, hogy egyre többen segély helyett munkából tarthassák el családjukat.

§         Célzott, szociális támogatássá vált a korábbi gázár támogatás. 2007-től a család egy főre jutó jövedelmétől függ a gáz és távhőtámogatás, míg korábban mindenkinek járt az elfogyasztott energia mennyisége alapján. A társadalmi szolidaritás jegyében az elmúlt két évben jelentős támogatás védte meg a rászorulókat a világpiaci árak drámai növekedésétől. A világpiaci árak csökkenése várhatóan lehetővé teszi a közpénzekből nyújtott támogatás jelentős csökkentését.

§         2006 óta ismét valódi biztosítási alapon működik az egészségügy. Minden biztosított mögött tényleges járulékfizetésnek kell állnia, ezért 2006-tól a gyermekek, a nyugdíjasok, a szociális ellátásban részesülők, a főiskolai és egyetemi hallgatók után az állam teljesíti a befizetést.

§         A biztosítási jogviszony 2007-ben megkezdődött ellenőrzésének hatására 240 ezer fővel emelkedett a járulékfizetők száma.

§         Csökkent a betegek kiszolgáltatottsága és nőtt a tájékozottsága. 2007-ben létrejött az Egészségbiztosítási Felügyelet, aminek az egyik legfőbb feladata a biztosítottak jogvédelme, a betegellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása, az egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése. Ma már mind a kórházakban, mind a szakrendeléseken elszámolási nyilatkozatban kell tájékoztatni a betegeket az igénybevett szolgáltatásokról és arról, hogy ennek fejében a szolgáltató mekkora térítést igényel a biztosítótól.

§         Szabályozott verseny, rendezett és átlátható viszonyok jöttek létre a gyógyszerpiacon. Hosszú évek rohamos gyógyszerár növekedése után a verseny eredményeképpen sikerült megállítani az állam és a betegek gyógyszerkiadásainak növekedését. 2007-ben közel 1000 gyógyszer ára csökkent 23%-kal, 2008-ban 850 gyógyszer ára pedig átlagosan 13%-kal.

§         A patikaliberalizáció révén 2007-2008-ban közel 400, többletszolgáltatást is vállaló gyógyszertár nyílt meg.

§         Ma már több mint 700 kiskereskedelmi elárusítóhelyen lehet - a gyógyszertáron kívül is - megvásárolni több mint 400, vény nélkül is kapható gyógyszert.

§         A hét légimentő-bázis kiépítésével teljessé vált az ország légimentési lefedettsége. 2002 óta 27 mentőállomás épült fel, vagy újult meg országszerte.

§         A PET/CT, a legmodernebb rákdiagnosztikai eljárás keretében folyamatosan nő az állami finanszírozású vizsgálatok száma.

§         Kórházak újultak meg, fejlődik az egynapos sebészet. Az Auguszta program keretében a Debreceni Egyetem részeként a legmodernebb eszközökkel felszerelt egészségcentrum jött létre.

§         Több mint 100 ezren vettek részt, mintegy negyedmillió szűrővizsgálaton a Szűréssel az Életért Program első két évében 2007-2008-ban. A SZ.É.P 2009 márciusától 44 – a leginkább hátrányos helyzetű régiókban lévő – kistelepülésre látogat el, ingyenes szűrővizsgálatokat biztosítva a települések lakóinak.

§         Egyre több gyermeknek van lehetősége korszerű, magas színvonalú tudást biztosító oktatási intézményben tanulni. A közoktatás új, 2007-ben bevezetett – a gyerekszám mellett a tanulólétszámot és évfolyamot is figyelembe vevő – finanszírozási rendszere, a kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak egy teljes évfolyamú iskola tagintézményévé alakítása és a kistérségi összefogás anyagi támogatása egyaránt az oktatási erőforrások, az eszközök, a tudás koncentrálására ösztönöznek.

§         Nemzetközileg összehasonlíthatóvá és egyenértékűvé vált a magyar diploma. 2006-tól a magyar felsőoktatás - csatlakozva az un. bolognai folyamathoz – fokozatosan átállt a kétciklusú képzésre, és 2008/2009-es tanévre vált teljessé az induló évfolyamokon. Európa többi országához hasonlóan ma már nálunk is a hároméves alapképzésre épül a két éves mesterképzés, ahol a hallgatok 35%-a tanulhat majd tovább.

§         Ma már a főiskolák, egyetemek versenyeznek a legjobb hallgatókért. 2007-től a keretszámok korábbi adminisztratív elosztása helyett a felvételizők teljesítménye határozza meg, hogy az adott intézményben hány államilag támogatott helyre vehetnek fel hallgatót, vagyis mekkora lesz a képzéshez nyújtott állami támogatás. Az elmúlt két évben, ahova az alacsonyabb oktatási színvonal miatt gyengébb eredményt elérő diákok jelentkeztek, ott csökkent az államilag támogatott helyre felvehetők száma, ahova meg a legjobbak, ott nőtt.

§         2002-höz képest 50 ezer fővel nőtt a felsőoktatás nappali tagozatán tanulók száma. Míg a 2001/2002-es tanévben 193 ezren tanultak nappali tagozaton, addig a 2007/2008-as tanévben már 243 ezren.

§         Nőtt az államilag támogatott felsőfokú képzésben résztvevők aránya. 2002-ben az összes felvételt nyert diák 51%-a vett részt államilag támogatott képzésben, 2008-ban ez az arány 65%-ra nőtt.

§         Elindult a Nemzeti Iskolafelújítási Program, amelynek keretében közel 500 intézmény újul meg.

§         Eddig közel hatezer kollégiumi férőhely újult meg, további 12 ezer pedig előkészület alatt áll.

§         2010-től minden középiskolában kötelező lesz az angol nyelv oktatása.

§         2002-2008. között 800 ezren tettek angol nyelvvizsgát.

§         A szakképzés színvonalának fejlesztésére létrejöttek a Térségi Integrált Szakképző Központok. Ma már a szakmunkástanulók 70%-a tanulhat e korszerű képzőközpontokban.

§         Az Útravaló Ösztöndíjprogramban 2005-ös indítása óta 27 ezer hátrányos helyzetű diák vett részt, közel 800 iskola vesz részt a szegregáció felszámolását segítő intergrációs programban. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok többletteljesítményére 3,8 milliárd forintot különítettünk el, 700 millió forinttal segítjük a hátrányos helyzetűek táborozását.

§         Megvalósult a haderőreform. 2005-ben eltöröltük a sorkatonaságot, 2008-ra befejeződött a honvédség szervezeti átalakítása, megtörtént a sikeres átállás az önkéntes hadseregre.

§         1000 magyar katona vesz részt nemzetközi hadműveletekben elismerést kivívva hazánknak.

§         Készültségbe álltak az új Gripen repülőgépek.

§         A magyar honvédség elismeréseként a NATO Pápát választotta egyik légibázisának.

Adatok forrása: KSH, Eurostat, OECD és a minisztériumok jelentései