|
Tájékoztató anyag a 2009-2010-es tanévről és az
igénybevehető támogatásokról
1.
Általános információk
Az első tanítási nap 2009.
szeptember 1.
A tanítás
utolsó napja 2009. június 15.
-
Az
iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap -
középiskolákban és a szakiskolákban: 2010. április 30.,
-
az
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő
szakközépiskolákban: 2010. május 28.,
-
a
Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban:
2010. június 4.,
-
szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves
képzésben tanulók részére: 2010. január 15.
Tanítási szünetek
-
őszi
szünet: 2009. október 26-30.
-
téli
szünet: 2009. december 23.- 31.
-
tavaszi szünet: 2010. április 2-6.
Érettségi vizsgák
-
október-novemberi vizsgaidőszak kezdete október 16. (első
vizsganap), a vége pedig november 27. (utolsó vizsganap).
-
A
május-júniusi vizsgaidőszak kezdete május 3. (első
vizsganap), a vége június 25.
2. Kedvezményes
gyermekétkeztetés és egyéb szociális juttatások
2.1. Óvodáztatási támogatás
Óvodáztatási támogatás adható
azon gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője
részére, aki a három-,
illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik
gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, pénzbeli
támogatást folyósít, melynek összege 2009. évben 20 000 forint.
A gyermek beíratását követően második és további alkalommal az
óvodai nevelési jogviszony fennállásáig a tárgyév június és december
hónapjában a pénzbeli támogatás összege 10-10 ezer forint.
2.2. Iskolakezdési támogatás
A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény értelmében a munkáltató a közoktatásban
tanuló gyermek számára adóév első napján érvényes havi minimálbér 30
százalékáig terjedő értékben adó- és járulékmentes iskolakezdési
támogatást adhat.
A munkáltatói iskolakezdési
támogatás gyermekenként, évente egy alkalommal, mindkét szülőnek
adható, idén ez 21 ezer 450 forint gyerekenként. Mivel ez a
támogatás mindkét szülőnek adható, optimális esetben a támogatás
értéke elérheti a gyermekenként 42 900 Ft-ot.
A természetbeni támogatást két
módon kaphatják meg a szülők:
-
a
munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az elszámolható
termékek beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett
időszakban történő utólagos megtérítése,
-
Vagy
a munkáltató tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító
Sodexho Pass iskolakezdési támogatás utalványt is adhat a szülőknek.
A tankönyveket ingyen kell
biztosítani azon gyermek részére aki,
·
tartósan beteg,
·
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, előfordulása
esetén halmozottan fogyatékos,
·
pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia,
dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros
aktivitászavar),
·
három- vagy többgyermekes családban él,
·
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
·
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
Kedvezményes könyvvásár:
A Nemzeti Tankönyvkiadó úgy
döntött, hogy az iskolakezdés megkönnyítése érdekében
kedvezményes könyvvásárt hirdet 2009. augusztus 20 és szeptember 30
között. A vásár helyszíne a NTK saját könyvesboltja (Pedellus
Tankönyvbolt: 1143 Budapest, Szobránc u. 6-8.) illetve a honlapján (www.ntk.hu)
elérhető áruháza. Az így megvásárolt könyvek a bolti árnál 30%-al
olcsóbba kerülnek, és készpénzes fizetés mellett sulicsekket és
kultúrakiadványt is elfogadnak.
2.3. Rendszeres gyermekvédelmi
kedvezmény
A rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak
igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a
gyermekétkeztetés normatív kedvezményének. A rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő
vagy a törvényes képviselő kezdeményezheti a lakóhely szerinti
polgármesteri hivatalnál.
A feltételek fennállása esetén az
önkormányzat jegyzője egy év időtartamra megállapítja a gyermek
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. Ez a
jogosultság nagykorúvá válás után is fennmarad, amennyiben nappali
oktatás keretében tanulmányokat folytat, ez esetben 23 éves korig,
vagy ha felsőoktatási intézetben tanul, az esetben 25. éves korig.
A rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményt Gyvtv. 19. § (2) határozza meg.
A települési önkormányzat
jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó
családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének a 140%-át, (az öregségi nyugdíj legkisebb
összege 2009-ben 28 500 forint),
aa) ha a gyermeket egyedülálló
szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg,
illetve súlyosan fogyatékos,
vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek
nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, és 23.
életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény
nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be.
b) az öregségi nyugdíj legkisebb
összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy
a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke
nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az alábbiakban
meghatározott értéket.
A rendszeres gyermekvédelmi
támogatás összege 5800 Ft.
2.4. Kedvezményes
gyermekétkeztetés
A Magyar Köztársaság 2009. évi
költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. sz. mellékletének
17. pontja alapján a bölcsődében, óvodában, az iskolában nappali
rendszerű oktatásban, továbbá kollégiumban részt vevő gyermekek,
tanulók után támogatás igényelhető,
akik a Gyvtv. 148. § (5)
bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díj
kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetést biztosít. A bölcsődés,
óvodás, továbbá az 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai
oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő gyermekek után normatív kedvezményként kell biztosítani az
intézményi térítési díj 100%-át.
Az e körbe nem tartozó, de
- rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülő tanulók után,
- a három- vagy többgyermekes
családoknál gyermekenként,
- a tartósan beteg vagy
fogyatékos gyermekek, tanulók után az intézményi térítési díj 50%-át
kell normatív kedvezményként biztosítani.
A központi költségvetésből
lehívható hozzájárulás fajlagos összege 65 000,- forint/fő/év. A
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5-6. évfolyamos
általános iskolás tanulók esetén további 20 000,- forint/fő/év
kiegészítő hozzájárulás illeti meg a fenntartót.
3. Célzott programok,
ösztöndíjak
3.1 Útravaló ösztöndíjprogram
A halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók támogatására (esélyegyenlőségi ösztöndíjak), illetve a
természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozására (Út a
tudományhoz alprogram) a tárca 2005. szeptemberében indította el az
Útravaló Ösztöndíjprogramot. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak
esetében a diákok mentori segítséget kapnak, valamint mind a diák,
mind a tanár ösztöndíjban részesül.
A program indítása óta a
pályázati kiírásokra 2-2,5-szeres a túljelentkezés. A Program
eredeti célkitűzései teljesülni látszanak: eredményeként az
általános iskolai alprogram ösztöndíjas diákjainak 80 százaléka
tanult tovább középiskolában, a középiskolai alprogram keretében a
diákok 95 százaléka szerzett érettségit, a szakképzési alprogramnál
az ösztöndíjasok 70 százalékát iskolázták be hiányszakmára.
2008. év
számokban
|
Alprogram neve |
tanulók száma |
|
Út a középiskola
alprogram |
8500 tanuló |
|
Út az érettségihez
alprogram |
8000 tanuló |
|
Út a szakmához alprogram |
3500 tanuló |
|
Út a tudományhoz
alprogram |
80 kutatócsoport |
3.2. Az Arany János
Tehetséggondozó Program
A program célja az
esélyteremtés és tehetséggondozás azon hátrányos
társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, tehetséges tanulók
számára, akik a program segítsége nélkül nem jutnának el a
felsőoktatási intézményekbe. A programba bekerülő tanulók
képességeinek és személyiségének fejlesztése az oktatás tartalmának
korszerűsítése, minőségének fejlesztése által valósul meg. A
2008/2009. tanévben 3000 diák vett részt a Programban.
3.3 Az Arany János Kollégiumi
Program
A program célja, hogy a
középiskolai kollégiumok által alkalmazható eszközrendszer
segítségével biztosítani lehessen a halmozottan hátrányos helyzetű
tanulók eredményes előrehaladását nappali tagozatos, érettségit adó
középiskolai osztályokban, és ennek eredményeképpen minél nagyobb
arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a felsőoktatásban. A
2008/2009. tanévben 620 diák vett részt a Programban.
4. Iskolafelújítás
A kormány a Nemzeti
Iskolafelújítási Program keretében csaknem 105 milliárd
forintot fordít az oktatási intézmények infrastrukturális
felújítására, melynek keretében 366 iskola kerül felújításra. A
kormány reménye szerint ezek az uniós és hazai költségvetési
forrásból megvalósuló fejlesztések is hozzájárulnak a magyar oktatás
sikeressé és eredményessé válásához.
a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a
gyermek óvodai beíratása az év első felében történik és a
gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három
hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,
-
a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a
gyermek óvodai beíratása az év első felében történik, de
júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december
hónapjában,
-
a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a
gyermek óvodai beíratása az év második felében történik és a
gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három
hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,
-
a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a
gyermek óvodai beíratása az év második felében történik, de
a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a
következő év június hónapjában.
|
