A kilakoltatási moratórium már csak a lakáshiteseket védi július 1-jéig. Aki egyéb okok miatt került kilátástalan helyzetbe, már most az utcára is kerülhet. A szabad felhasználású, vagy fedezetlen hitelekkel terhelt adósoknak, illetve a jelentős közüzemi tartozást felhalmozó családoknak pillanatnyilag csekély esélyük van arra, hogy elkerüljék a kilakoltatást. Számukra a családi csődvédelem lehetne az egyik és a munka nélkül maradtak számára a munkahelyteremtés a másik megoldás.

Becslések szerint akár 10-15 ezer család veszítheti el hamarosan az otthonát, mert a kilakoltatási tilalom július 1-jéig tartó meghosszabbítása és a különféle mentőcsomagok tervei egyelőre csak a lakáshitesek megmentésére készülnek. Ráadásul a Fidesz alkotmányának szövegében nem szerepel a lakhatáshoz való jog. Egyes budapesti kerületekben és vidéki városokban máris megkezdődtek a végrehajtási, kilakoltatási előkészületek. Az otthon elvesztése egyaránt fenyeget önkormányzati bér-, illetve saját tulajdonú, de jelzálog alapú lakáshitellel terhelt ingatlanban élőket, akik 150 ezer forintnál nagyobb közüzemi tartozást halmoztak fel.

A szakemberek és az érdekvédelmi szervezetek ist kifogásolják, hogy a kormányzat különbséget tesz a nehéz helyzetbe került emberek egyes csoportjai között. A jelzálog alapú lakáshitelesek esetében, ha a megszabott összeg alatt marad a közüzemi tartozásuk, a kormány április 15-ről július 1-jéig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. Számukra a bankszövetséggel közösen mentőcsomagon dolgozik a kabinet. Azokat azonban, akik jelentősebb közüzemi díjtartozást halmoztak fel, vagy az ingatlanukra felvett jelzáloghitelt nem lakásvásárlásra fordították, esetleg fedezetlen hiteleket vettek föl, április közepe óta semmi sem védi a kilakoltatástól. Magyarországon akár egy millió háztartás is tartozhat valamelyik közszolgáltató cégnek. Természetesen ezeknek egyelőre csak kisebb része van kilátástalan helyzetben, de ez is több ezer családot jelent.

Szanyi Tibor, szocialista országgyűlési képviselő szerint az "ősbűn" a 16 százalékos egy kulcsos szja erőszakolt bevezetése volt, mert ezzel a lépéssel a munkavállalók 80 százaléka a korábbinál rosszabb jövedelmi viszonyok közé került.

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke úgy véli, hogy sokan azért kerültek bajba, azért nem tudják fizetni a közüzemi díjukat, illetve a törlesztő részletüket, mert a válság miatt elveszítették az állásukat. Az egyik megoldás az lehetne, hogy radikálisan csökkentenék a törlesztő részleteket legalább az elkövetkező öt évben. A fedezetlen hitelek esetében a követelésvásárlással egy lakossági konszolidációs programot kellene indítani. A piaci folyamatokba az állam úgy avatkozhatna be, hogy a bankoktól alacsony áron megvásárolt követeléseket némi felárral fizettetné ki az adósokkal. A szövetség elnöke hangsúlyozta, szó sem lehet ingyen ebédről. A törlesztő részlet és költségcsökkenésből adódó "szabad jövedelmeket" a közüzemi cégekkel egyedileg kötött megállapodás alapján, pótolhatják a díjfizetési elmaradásukat.

A kilakoltatási eljárást legalább 500 ezer forintos felhalmozott díjtartozástól lehetne csak elindítani - véli Barabás Gyula. Elfogadhatatlan, hogy néhány százezer, de akár egy-két millió forintos hátralék miatt veszítse el valaki az otthonát - tette hozzá a szövetség elnöke. Barabás tapasztalatai szerint eddig elsősorban az ingatlanra igyekeztek a hitelezők, árverezők rátenni a kezüket, az ingóságokkal nem foglalkoztak. A szakember elmondta: az állástalanok számára munkahelyeket kellene teremteni, illetve a máshol jól bevált családi csődvédelem intézményét kéne létrehozni. Erre most lenne esély, mert ismét a Parlament elé került a magáncsődről szóló törvényjavaslat. Ennek lényege: egy úgynevezett vagyonfelügyelő, vagy csődgondnok az adós és a hitelező közötti megállapodás alapján segíti a kilátástalan helyzetbe került ügyfeleket, hogy törleszteni tudják a hátralékukat. Számba veszi az adós ingó és ingatlan vagyonát, a jövedelmeit és ezek figyelembevételével keresi meg a közüzemi szolgáltató és az adós számára is megfelelőbb megoldást.

A XV. kerületben már kilakoltatnak

A főváros XV. kerületében jelenleg 86 családot fenyeget a kilakoltatás veszélye. Az önkormányzat vagyonkezelő cége azonban további 35-40 család esetében jelezte, hogy előbb-utóbb végrehajtást kell kérni az ingatlanok kiürítésére. Eddig négy otthonban jelentek meg a végrehajtók. Egy lakó gondozóházba került, két esetben kilakoltatták a lakókat és egy esetben a végrehajtó a helyszínen úgy döntött, felfüggeszti a végrehajtást.